Tarlós István, a népszavazási kampány vezetője bevezetőjében elmondta, a támogató aláírások gyűjtése betekintést enged majd abba, hogy mekkora is a társadalmi támogatottsága a népszavazási kezdeményezésnek.

A félmillió támogató, amiről beszámolhatok most önöknek, már egy nagyon jelentős szám - húzta alá, hozzátéve: ez jelzi azt, hogy a népszavazás elindításának van értelmi és emocionális alapja is.

Kiemelte: a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kérdése a legszélesebb társadalmi rétegeket érinti. Hozzátette: érezhető, hogy van egy olyan érzelmi kör, amelyik lejáratni igyekszik a népszavazás intézményét, így annak a védelméről is szó van már. Aláhúzta: a népszavazás intézményének lejáratása egyet jelent a demokrácia alapelveinek tagadásával.

Magukról a kérdésekről szólva úgy fogalmazott: "érezhetünk törekvéseket arra, hogy egyesek szeretnék ezeknek a tartalmát áttranszformálni". Mint elmondta, van a kérdéseknek közvetett üzenete is, mégpedig az, hogy bizonyos jelszavak, hívószavak kezdik elveszíteni az értelmüket. Példának a felzárkóztatás, esélyegyenlőség, vagy a reform fogalmakat hozta fel, melyek esetében - a mai szóhasználatban - erősen kétséges a szavak eredeti jelentéshez való köze.

Szólt arról is, hogy vannak olyan gondolkodók, akik azzal rémítgetik a lakosságot, hogy amennyiben sikeres lesz ez a népszavazás - és kénytelenek lesznek eltörölni a vizitdíjat, kórházi napidíjat, tandíjat -, akkor majd súlyos adóemelések várhatók. "Nagyon spekulatív, mögöttes szándékú és hamis gondolatok ezek, semmi közük az elemzéshez" - húzta alá Tarlós István. Hozzátette: ha megnézik, hogy az államnak mekkora bevétele származik a népszavazásra bocsátott intézkedésekből, akkor kiszámolható, hogy ezek elmaradása, eltörlése esetén szó sincs adóemelési kényszerről.

Kiemelte azt is, hogy növekvő ütemben vonul ki az állam az egészségügy, az oktatás finanszírozásából, ugyanakkor Magyarországon a legmagasabbak a központi adók a térségben. Tehát felmerül az a kérdés, ha ezekben az alapszolgáltatásokban az állam a lakossággal fizetteti meg mindennek az árát, akkor mire költi ezeket a hihetetlen magas adókat? Ha az állam nem látja el az ilyen alapfeladatait, hanem kifizetteti azokkal, akikkel évtizedekkel korábban kvázi szerződést kötött, akkor miről gondoskodik az állam? - sorolta kérdéseit, majd megjegyezte: ebben az esetben minden társadalmi szolidaritás megszűnik. "Akkor ki lehet tenni a táblát a határokon (...), hogy Magyarország Kft. vagy Magyarország Rt." - jelentette ki.

"Köszönöm tehát, hogy a megjelent művészek és európai, sőt világhírű sportolók eljöttek ide, vállalják nevükkel a népszavazást" - jelentette ki végül Tarlós István.

A Szociális Népszavazás 2008 kezdeményezéshez csatlakozott többek között Balázs Péter, Bánffy György, Blaskó Péter, Kovács P. József, Reviczky Gábor, Grosics Gyula, Kerényi Imre, és Raksányi Gellért is.