Egyebek mellett a Fidesz megalakulásának is otthont adó Bibó szakkollégium múltjáról Orbán Viktor mellett Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint a rendezvény moderátora, Tellér Gyula szociológus beszélt a Magyar Írószövetség székházában. Az emlékezés 1983-tól, a Bibó szakkollégium Ménesi útra költözésétől 1994-ig, a Horn-kormány győzelméig követte nyomon a Fideszt megalakító jogász- és közgazdásznemzedék szellemi és politikai eszmélkedésének történetét.

Ebben a történetben Tellér Gyula kiemelt jelentőségű eseményként méltatta az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán-beszédet, amelyről azonban maga Orbán Viktor - saját bevallása szerint - aggódva beszélt. Aggodalmának oka - mint mondta - az volt, hogy a magyar rendszerváltásnak "az a legnagyobb baja, hogy nem volt katartikus pillanata", így Nagy Imre újratemetése sem több egy "félpontnál". Ami 1989. június 16-án történt, így is "messze az emberek lelkébe hatoló esemény", "jobb híján máig ható jelentőségű pont", de "miután még nem állítottuk elő az újabb katartikus pontot, féltem ezt az egyet" - tette hozzá a Fidesz elnöke.

A beszéd kapcsán azt is elmesélte, hogy a hatalmon lévők hogyan próbáltak egyezkedni vele, s rávenni őt arra, hogy mutassa meg nekik a beszédét. Mivel Orbán Viktor nem mutatta meg, behívták egy beszélgetésre, és ott újra arról kérdezték, miről fog majd beszélni, s arról hallani sem akartak – az azóta híressé vált kijelentéséről -, hogy „az oroszok menjenek haza!”

Kövér László és Orbán Viktor is egyetértett abban, hogy a Fidesz múltjának ebből a szakaszából a Fidesz liberálisainak 1993-as kiválása a leginkább sorsdöntő momentum. Mint hangsúlyozták, ennek az az oka, hogy akkor mutatkozott meg először a párt "rendkívül nagy szakítószilárdsága", főleg annak köszönhetően, hogy a párt akkor nem kettészakadt, hanem egyesek csupán kiváltak közülük.

Az SZDSZ-szel való szakítás első okai kapcsán Orbán Viktor azt hozta fel, hogy kezdte úgy érezni, a szabaddemokraták nem akarják hagyni, hogy szabadon gondolkodjon, és meg akarták neki mondani, hogy miről hogyan gondolkodjon. Oxfordi tanulmányait is azért hagyta félbe, mert több Fidesz-tag felhívta őt itthonról azzal: jöjjön haza, mert ha nem, a Fidesz becsúszik az SZDSZ-be. Ezt követően már akkor elkezdte foglalkoztatni a fiatal demokratákat, hogy hogyan tudnák magukat megkülönböztetni az SZDSZ-től, mint másik liberális párttól.

Az SZDSZ-től való eltávolodás végülis akkor kezdődött el, amikor a Fidesz kijelentette, hogy ők nemzeti elkötelezettségű liberális pártnak tartják magukat. Orbán Viktor nagy eredménynek és a Fidesz bravúrjának tartja, hogy amikor öten átültek a Fideszből az SZDSZ-be, akkor az nem kettészakadáshoz, hanem valóban csak kiváláshoz vezetett, hiába szerette volna elérni a párt ketté válását az SZDSZ és a liberális sajtó.

Orbán Viktor szerint a mai MSZP és a mai SZDSZ szinte már csak egyetlen dologban tud egyetérteni: abban, hogy "két Fidesz jobb, mint egy". De 1993 óta egyre csak az derül ki a Fideszről, hogy bármilyen akciókat vezetnek is a megosztásukra, még mindig együtt van az a csapat, amelyikre még mindig vár valami - tette hozzá.

A rendszerváltás katartikus pillanatának elmaradására utalva Orbán Viktor megjegyezte: "azért vagyunk itt, hogy amikor eljön ennek a katartikus pillanatnak a lehetősége, legyen itt néhány ember, aki felismeri a pillanatot". "Fundamentális változás fog megtörténni", és amikor ez megtörténik, nekünk készen kell állni - jelentette ki.

Az 1977-78-as tanévben Kéri László vezetésével a Budaörsi úti kollégiumban jött létre a mai Bibó elődjének tekintett szakkollégium - olvasható a Bibó István Szakkollégium történetéről az intézmény internetes oldalán. A szakkollégium, amit akkor már Stumpf István igazgatott, 1983 szeptemberében költözött abba a Ménesi úti épületbe, ami a Fidesz 1988. március 30-ai megalakulásától kezdődően vált közismertté. A szakkollégium később már nem tekintette céljának, hogy megjelenjen a politikai életben, a hangsúly így a szakmai munkára került.

Az igazgatói székből 1988 őszén távozó Stumpf István helyét Gyekiczki András, majd két év múlva Csapody Tamás vette át. Őket Szemerei Péter, Papp Imre és Schenk Borbála követte ezen a poszton. 2004 júliusától már hetedik igazgatója, Sántha Ágnes vezeti a Bibót. Ma a szakkollégium célja magasan kvalifikált jogászok képzése - "a politikai semlegesség, a tolerancia és sokszínűség talaján állva" - olvasható a szakkollégium honlapján.