Két olyan kérdés van, amiről beszélni kell, amikor egy törvényjavaslat célját meghatározzák: egyrészt, hogy milyen legyen az állam és polgár viszonya, másrészt, milyen legyen a jövő Magyarországon - emelte ki Navracsics Tibor az egészségbiztosítási törvény általános vitájában szerdán a parlamentben.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a mostani törvényjavaslat a ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslata, sokat mond el arról, hogy hogyan képzeljük el Magyarország jövőjét.

Az elmúlt 17 évben életben volt egy olyan konvenció, amely a vitákban közös nevezőt biztosította, mégpedig az, hogy valamiféle állami szerepvállalási modellben kell gondolkodni. Vagy az alacsony adózási szintű, viszonylag korlátozott állami szolgáltatásokat nyújtó angolszász modellben, vagy a kontinentális európai modellben, ahol viszonylag magas adózási szint mellett az állam szélesebb körű ellátást biztosít - mondta el Navracsics Tibor, aki felhívta arra is a figyelmet, hogy az elmúlt öt, de különösen az elmúlt másfél évben kezdünk egy sajátos, magyar vegyes modell felé haladni. Azaz, meglehetősen magas adóztatási szint mellett az állam egyre többször mondja azt az embereknek, hogy gondoskodjatok magatokról. Egyre gyakrabban feszegeti az állam a 17 éve kialakult társadalmi közmegegyezés határait - jelentette ki.

Ma miközben az állam sorra mondja fel a korábbi megállapodás pontjait polgáraival szemben, a polgároktól ugyanúgy elvárja hogy teljesítsenek. "Felszámolja a vasútvonalakat, ha éppen úgy van kedve, a költséghaszon-számításra hivatkozással - kizárva minden más tényezőt (...) - olyan metszéseket hajt végre az állami szolgáltatások területén, amellyel (...) a polgárok kötelezettségei megmaradnak, az állam pedig szabadul a kötelezettségeitől" - húzta alá.

Az egészségbiztosítási törvény általános indokolása meghatároz egy dicséretes általános célt, miszerint a kormány legfontosabb célja, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az EU átlagához - ismertette Navracsics Tibor. "Azt hiszem, ebben egyetérthetünk (...), ez egy nagyon jó cél, jó lenne, ha tettekkel párosulna" - jegyezte meg, hozzátéve: az elmúlt másfél év éppen ezzel ellentétes tendenciát mutat a kormány tevékenységét tekintve.

A konvergencia-programból tudjuk, hogy a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 250 milliárd forintot kivesz az egészségügyi szektorból - idézte fel a frakcióvezető. Hozzátette: ez nem egyszerű forrásveszteséget, hanem az alapvető szolgáltatások megkurtítását jelenti, továbbá szembe megy a kormány általános célkitűzéseivel is. Ugyanis ahhoz, hogy az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az EU átlagához, mindenekelőtt javítani kell a viszonyokat az egészségügy területén - jelentette ki.

250 milliárd forint kivonása lehet szükségintézkedés, de nem lehet érve egy átalakulási törvényjavaslatnak. Az, amit önök reformnak neveznek, az nem reform, lehet nevezni átalakításnak, de ez valójában az egészségügyi szolgáltatások drasztikus zsugorítása - szögezte le. Hozzátette: az egészségügyi szolgáltatásokból való tartós elvonás az állampolgárok életkörülményeiben, egészségügyi körülményeiben okoz károkat.

Az egészségügy átalakítása egy 17 éves folyamat. Annak idején az MDF-KDNP-FKGP koalíció kezdte meg 1991-1993 között, ez volt az első jelentős szakasza. Ennek a folyamatnak a második szakasza 1998-2002 között zajlott - emlékezetett Navracsics Tibor. Majd a kormányoldalhoz fordulva rámutatott: nem tagadhatják le, hogy a háziorvosi praxis átalakítása, sikeres működtetése az akkori polgári kormány érdeme, mint ahogy azt sem, hogy az Egészséges nemzetért népegészségügyi program, nemcsak sikeres volt, de az ENSZ szakosított szervezete referenciaanyagként ajánlotta ki.

A frakcióvezető kijelentette: ez a törvény nem bírja a szakmai közvélemény támogatását, de az emberek bizalmát sem élvezi. Mint elmondta: az emberek tisztában vannak az egészségügyi rendszer fogyatékosságaival, de nehezen lehet lenyeletni velük egy olyan átalakítást, amely egészen nyilvánvalóan - az amúgy is rosszabbodó életkörülmények között - romló esélyeket ad nekik a gyógyulásra.

A külföldi példákról szólva elmondta: a világon nincsen párja ennek az átalakításnak. Kiemelte: a szlovák több-biztosítós modell erősen a működésképtelenség határán vergődik, a holland modellről pedig már tudjuk, hogy egyszer már fel kellett tőkésítenie az államnak.

Milyen jövőképet vázol elénk ez a törvényjavaslat? - tette fel a kérdést. A törvényben 122 biankó felhatalmazás van, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb szintű jogalkotóra, a kormányra vagy a miniszterre utalja az adott rendelkezés meghozatalát. Ilyen alapvető stratégiai kérdés esetében ez különösen kockázatos - jegyezte meg.

Ha a szolgáltatási csomagot nyereségérdekelt szereplők határozzák meg, akkor azok abban érdekeltek, hogy a szolgáltatási csomag minél szűkebb legyen - idézte szakértők megállapításait Navracsics, majd hozzátette: a várólisták is nőni fognak, és a a területi egyenlőtlenségek sem csökkennek.

Hangsúlyozta: ez a modell három tekintetben is kettészakítja az országot. Így az ellátás tekintetében, hiszen szűkülhet az ellátási csomag, és az ellátási hiányosságokat magánbiztosításokkal kell majd pótolni. De a területi egyenlőtlenségek tekintetében is kettészakad az ország, hiszen úgynevezett kukamegyéket fog létrehozni, amelyekért senki nem fog versengeni. Végül szociális tekintetben is szakadás következik be. Mint elmondta, ma Magyarországon 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, további egymillió az elszegényedés küszöbén áll, és az elkövetkező időszak kormányzati döntésétől függ, hogy ők megmaradnak-e a szegénységi küszöb fölött.

A kormány a társadalmi szerződés egy újabb, a szociális felelősséget tartalmazó pontját mondja fel, ezen törvényjavaslat értelmében azokat hagyja magára, akik leginkább rászorulnának a segítségre - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Leszögezte, a szociális érzékenység nem bal- és jobboldaliság kérdése, az az európai civilizáció egyik alapértéke. Mint Navracsics Tibor fogalmazott, a szociális felelősséget, az állam felelősségét kell értelmeznünk, majd rámutatott, felelősséggel tartozunk mind a szociálisan, mind a területileg leszakadó emberekért.

Gógl Árpád a vitában kijelentette: a megoldáskeresésnek nincs alternatívája. Nemhogy csökkenteni, de erősíteni kellene az állami szerepvállalást - szögezte le. Mint mondta: a közfinanszírozási ellátásban nincs helyük a magánbefektetőknek, és arra kérte az előterjesztőket, vonják vissza a javaslatot.