1990

Február végén befejeződött a jelölőcédulák gyűjtése a negyven év után első szabad parlamenti választásokra, és eldőlt, hogy a Fidesz minden megyében tudott listát állítani, országos listája élére pedig Orbán Viktor került. A március 25-én és április 8-án megtartott választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselői közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe. A Fidesz frakcióvezetővé Orbán Viktort választotta meg.

A Fidesz III. Kongresszusát három fordulóban tartották meg: a június elején Budapesten rendezett első szakaszban gyökeresen megújult a választmány, mivel a parlamenti képviselők többsége nem vállalta a jelölést. A régi testületből csak Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István maradt, s visszakerült Orbán Viktor. A Kongresszus több tervezet közül átmeneti megoldásként a Kövér László által benyújtott alapszabály-tervezetet fogadta el. A Kongresszus második fordulójában szintén Budapesten a küldöttek megtárgyalták a Fidesz költségvetését. A Szegeden decemberben rendezett harmadik fordulóban elfogadták a Fidesz új alapszabályát, valamint megválasztották az új választmányt, melybe a magát nem jelöltető Deutsch Tamás és Hegedűs István helyére Németh Zsolt és Tirts Tamás került be.

A két fordulóban szeptember-októberben tartott önkormányzati választások eredményeként a Fidesz a harmadik helyre ugrott előre a pártok rangsorában. A helyhatóságokba 792 képviselőjét választották be. Az országban 15 városnak - köztük öt megyeközpontnak -, két fővárosi kerületnek és 16 községnek lett fideszes polgármestere. Október végén az ország életét megbénító taxisblokád napjaiban a Fidesz Országos Választmánya nyilatkozataiban leszögezte, hogy a Fidesz csak olyan tiltakozó mozgalmat támogat, amely nem lépi túl az állampolgári engedetlenség bevett formáit és az alkotmányosság kereteit.

1991

Januárban a Fidesz Országos Választmánya levélben szorgalmazta a magyar kormánynál, hogy ismerje el a balti államok függetlenségét. A Fidesz március végén hatpárti tárgyalássorozatra tett javaslatot az országot érintő legfontosabb kérdések megvitatására. Az 1977-es spanyol Moncloa-paktum mintájára Orbán Viktor által ismertetett csomagterv indítványozta, hogy a parlamenti pártok egyezzenek meg a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását, a piacgazdaság továbbépítését, a széles konszenzuson alapuló külpolitikát és a hiteles munkavállalói érdekképviseleti rendszer létrejöttét elősegítő alapkérdésekben. A "magyar Moncloa-paktum" javaslatát egyik párt sem utasította el, a megbeszélések első fordulóját megtartották, de a tárgyalássorozat végül megrekedt.

Új tartalmú szuverenitás felé címmel májusban megjelent a Fidesz külügyi koncepciója, amely az emberi jogok, a nemzet, a régió és az egységesülő Európa keretei közé helyezve értelmezte a főbb nemzetközi folyamatokat és határozta meg a párt külpolitikai törekvéseit. Júniusban a Fidesz központi székházának falán (a kommunista érában működő Állami Egyházügyi Hivatal volt épületén) a Fidesz és a Református Megújulási Mozgalom közös konferenciájának részvevői emléktáblát helyeztek el "a kommunista egyházüldözés áldozatainak emlékére". Augusztusban az Esztergomban ülésező Fidesz Országos Tanács javaslatot tett arra, hogy a párt csatlakozzon a Liberális Internacionáléhoz.