1992

Közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerűségi indexe az esztendőben tartósan 30 % körül mozgott. Februárban a Fidesz Pécsett tartott IV. Kongresszusán a küldöttek elsöprő többséggel szavazták meg, hogy a Fidesz kérje felvételét teljes jogú tagként a Liberális Internacionáléba. (A kérelmet szeptemberben az LI mainzi kongresszusa elfogadta, és Orbán Viktor bekerült a liberális pártszövetség szűkebb körű vezetőségébe.) A pécsi kongresszuson megújult a Fidesz választmánya, amelybe hét új tag - köztük Áder János, Glattfelder Béla, Kövér László és Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselő - került be. A kongresszust, amelyen a Fidesz történetében először tartottak szekcióüléseket, zárszavában Rockenbauer Zoltán a kormányképes alternatíva felmutatásának tanácskozásaként jellemezte. Októberben a budapesti Corvin moziban rendezett Fidesz-nagygyűlésen Orbán Viktor kijelentette: az ország sorsát csak egy polgári középerőkből álló kormány tudja megnyugtatóan kézbe venni.

1993

Antall József miniszterelnök márciusban fogadta Orbán Viktort, a Fidesz frakcióvezetőjét, a megbeszélésen a törvényhozási munka gyorsításáról, a médiumok ügyéről és a szakszervezetek helyzetéről volt szó. Áprilisban a Fidesz V. (debreceni) Kongresszusa eltörölte a párttagság korábbi feltételeként szabott 35 éves korhatárt és új szervezeti modellt fogadott el. Utóbbi döntés alapján a legfőbb operatív testületként a választmányt az elnökség váltotta fel, amelynek élére a párt elnökévé megválasztott Orbán Viktor került. Ezt követően Orbán Viktort a parlamenti frakció élén Kövér László váltotta fel.

Az év eleje óta folyó tárgyalásokra tett pontot júliusban a Fidesz és az SZDSZ megállapodása, amelyben a két párt a következő évi választások második fordulójára olyan jelölt-visszaléptetési rendszert rögzített, amely elősegítheti a választások után az esetleges liberális kormány megalakulását. (Az egyezséghez a következő év elején az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is csatlakozott.) Az ősz elejére a párt parlamenti frakciója 26 tagúra bővült, mivel a korábban csatlakozott Horváth László (SZDSZ) és Weszelovszky Zoltán (MDF) mellett két volt MDF-es képviselő, Elek István és Katona Kálmán is tagjává vált. Novemberben a Fidesz Országos Választmánya Szájer Józsefet választotta meg jelentős többséggel elnökének Fodor Gáborral szemben, amire néhány hét múlva Fodor és Molnár Péter elnökségi tagok, parlamenti képviselők, majd Ungár Klára parlamenti képviselő kilépett a Fideszből és lemondott parlamenti mandátumáról. (Helyükre a parlamentbe Nagy Gábor Tamás, Répássy Róbert és Urbán László került.)

1994

Székesfehérvárott, a Fidesz márciusi országos kampánynyitó rendezvényén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: a párt számára továbbra is vezérelv a polgári középerők összefogása. Olyan kormányt mellett érvelt, amely tudja, hogy Magyarországot történelmi hagyományai és nemzeti értékei Európa nyugati feléhez kötik, s amely eltökélten akarja az ország mielőbbi csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A májusi parlamenti választásokon a Fidesz a listás szavazatok 7,02 százalékát szerezte meg és 20 képviselőt juttatott az Országgyűlésbe. A választásokat követően lemondott a párt teljes vezetősége. A június végén megtartott tisztújító kongresszuson a küldöttek elemezték a választási kudarc okait, amelyet az Ellenzékből ellenzékbe című vitaanyag tartalmazott. A csaknem kétharmados többséggel újra elnökké választott Orbán Viktor elnöki kortesbeszédében leszögezte: a Fidesz célja, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció által létrejött baloldali blokkal szemben megőrizze Magyarországon a polgári fordulat esélyét. Az új elnökségben is megőrizte posztját Áder János, Deutsch Tamás és Kövér László, bekerült a korábbi választmányi elnök Szájer József, valamint Illés Zoltán, Pokorni Zoltán, Varga Mihály és az elnökségért vívott párharcban alulmaradt Wachsler Tamás. Később a Fidesz-frakció vezetőjévé Szájer Józsefet választották meg.

Ősszel a kormánytöbbség által egyfordulóssá változtatott helyhatósági választásokon a Fidesz az ország számos helyén közösen indult a Magyar Demokrata Fórummal (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). Önállóan 284, koalícióban 370 mandátumot szerzett. A Fidesz a városokban 7 helyen - köztük 4 megyeszékhelyen -, három budapesti kerületben és 15 kisebb településen adott polgármestert.