1995

Az április végén Budapesten rendezett VII. Kongresszuson a küldöttek döntöttek arról, hogy a párt neve egészüljön ki Fidesz - Magyar Polgári Párttá. Elfogadták A polgári Magyarországért című programnyilatkozatot, amely többek között deklarálta, hogy a Fidesz szabadelvű, polgári párt. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Fidesz kezdetektől fogva az egyének és közösségek anyagi, szellemi és erkölcsi kiteljedésének programját, vagyis a polgárosodás, az új Magyarország megteremtésének programját hirdeti. A kongresszus harmadszorra is Orbán Viktort választotta meg elnökké. Alelnök lett: Áder János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Németh Zsolt, Pokorni Zoltán, Szájer József és Varga Mihály. Októberben a pártelnök, Orbán Viktor egy sajtónyilatkozatában a KDNP-vel és az MDF-fel hárompárti polgári szövetség létrehozásának gondolatát vetette fel, mert szerinte csak így mutatható fel alternatíva a 72 százalékos MSZP-SZDSZ többséggel szemben.

1996

Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és Lezsák Sándor, az MDF elnöke májusban megkezdte a tárgyalásokat a két párt 1998 decemberéig tartó együttműködéséről. Szeptemberben Deutsch Tamás kirobbantotta az úgynevezett Tocsik-ügyet, amelynek későbbi vizsgálata során kiderült: az állami privatizációs vállalat és az önkormányzatok belterületi földjeiért cserébe járó vagyonról folytatott tárgyalások nyomán a közvetítésért járó pénzből százmilliós összegek kerültek a két kormánypárthoz közel álló üzletemberek cégeinek számlájára. A Fidesz megjelentette A polgári Magyarországért című vitairatát, amelyet számos fórumon, köztük decemberben a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelével együtt elemeztek. Az év végén a Fidesz együttműködési megállapodást kötött a Századvég Politikai Iskolával, amely a párt megbízásából elemezte a rendszerváltozás óta eltelt évek kormányzati tapasztalatait, valamint a Fidesz kormányzati felkészülésére tekintettel javaslatokat tett a korábbiaknál modernebb és működőképesebb államszerkezet kialakítására.

1997

A Fidesz-Magyar Polgári Párt áprilisban, Budapesten tartott VIII. Kongresszusán elfogadták a Van más választás: polgári Magyarország című programtéziseket, amelynek alapján megkezdődött a párt választási programjának kidolgozása. A tisztújító tanácskozáson negyedszerre is - az akkor sportbalesete miatt kórházban ápolt - Orbán Viktort választották meg elnökké. Orbán elnöki korteslevelében leszögezte, ha megválasztják, továbbra is törekedni fog a jobbközép polgári erők és koalíciójuk összefogására. Áder János alelnök politikai vitaindítójában kiemelte, a Fidesz nemzeti és euro-atlanti elkötelezettségű, szabadelvű néppártként olyan Magyarországot akar, ahol megvalósul Széchenyi álma: szabadság és jólét, polgári lét mindenkinek. A kongresszus a tisztújítás mellett (az elnökség összetétele nem változott) határozatokat fogadott el a privatizációról, az oktatásról, az agráriumról, az alkotmányosságról, a közbiztonságról és a korrupcióról.

Júniusban a reformkor szabadelvű politikusa, Deák Ferenc által 150 évvel azelőtt kiadott ellenzéki nyilatkozat évfordulóján a Fidesz meghirdette a polgári ellenzék napját, és a Zeneakadémián megtartott rendezvényen 10 pontos új ellenzéki nyilatkozatot fogadott el. A Fidesz a nyáron részt vett a külföldiek földszerzésének engedélyezése elleni aláírásgyűjtésben, amelynek eredményeként szeptemberre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás. Bár a kérdésben a balközép parlamenti többség az év őszén megakadályozta a referendum kiírását, a Horn-kormány kénytelen volt elfogadni a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatát arra, hogy Magyarország NATO-csatlakozásáról ne csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntő népszavazást rendezzenek. (A novemberben megtartott referendumon a szavazók elsöprő többsége voksolt hazánk NATO-csatlakozása mellett.)

Szeptemberben a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjához csatlakozott a KDNP akkor megszűnt frakciójának 13 tagja, és az MDF frakciójának 1996-os szakadása után már fideszessé vált Salamon Lászlóval együtt 34 fősre bővült képviselőcsoport a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált, amely Áder János személyében alelnököt jelölhetett az Országgyűlésbe. Az új frakcióvezető Pokorni Zoltán lett. Októberben a Fidesz választmánya határozatot fogadott el arról, hogy a párt kössön megállapodást az MDF-fel a minél sikeresebb parlamenti választási szereplés érdekében. Ezt az év végén kötötte meg a két párt. A Fidesz szintén együttműködési megállapodást kötött a KDNP-ből kivált Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevű szervezettel, amelynek a Fidesszel közös jelöltjei indultak az egyéni választókerületekben, illetve felkerültek a Fidesz listáira.

December közepén a Fidesz elnökeinek országos értekezletén Orbán Viktor bejelentette: teljesültek az előfeltételei a polgári erők összefogásának, amelynek zászlóshajója a Fidesz-Magyar Polgári Párt lett. A tanácskozáson Orbán ismertette azoknak a személyeknek - köztük a párton kívüli szakembereknek - a névsorát, akik a Fidesz kormányzati felkészülésében az egyes szakterületekért feleltek, és választási győzelem esetén miniszteri posztok várományosai lehettek.