1988

Budapesten, a Bib� Istv�n Szakkoll�giumban m�rcius 30-�n 37 egyetemi �s f�iskolai hallgat�, fiatal �rtelmis�gi megalap�totta a Fiatal Demokrat�k Sz�vets�g�t (Fidesz). Az alap�t�k a k�vetkez� nap nemzetk�zi sajt�t�j�koztat�n jelentett�k be a f�ggetlen ifj�s�gi szervezet megalap�t�s�t. Egy h�ttel k�s�bb a rend�rs�g figyelmeztette a Fidesz �t alap�t�j�t - k�zt�k Orb�n Viktort �s K�v�r L�szl�t -, hogy "tev�kenys�g�k illeg�lis szervezet l�trehoz�s�ra ir�nyul".

�prilis v�g�n egy budapesti filmsz�nh�zban a Fidesz 400 f�s nagygy�l�st tartott, amelyen m�r sz�mos helyi Fidesz-csoport deklar�lta megalakul�s�t. A r�szvev�k elhat�rozt�k, hogy a szervezet az �sszel megtartja els� kongresszus�t. A Fidesz k�t r�szletben - okt�berben �s novemberben - megtartott I. Kongresszus�n elfogadt�k a szervezet politikai programnyilatkozat�t �s alapszab�ly�t, l�trehozt�k az operat�v test�leteket, valamint megv�lasztott�k a Fidesz Ideiglenes V�lasztm�ny�t. A Kongresszus a Fidesz tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta R�cz S�ndort, az 1956-os magyar forradalom Nagybudapesti Munk�stan�cs�nak eln�k�t.

A Fidesz okt�berben pet�ci�t ny�jtott be az Orsz�ggy�l�snek, amelyben k�vetelte, hogy m�rcius 15. az 1848-49-es magyar forradalom �s szabads�gharc �vfordul�ja legyen ism�t nemzeti �nnep, a forradalom �s szabads�gharc lever�s�nek napja, okt�ber 6. pedig nemzeti gy�sznap. (Az �llamp�rti parlament az els� k�vetel�st v�g�l az �v v�g�n megszavazta.) November v�g�n megalakult a Magyar Ifj�s�gi Szervezetek Orsz�gos Tan�csa (MISZOT), amelynek munk�j�ban a Fidesz kongresszusi d�nt�se alapj�n r�szt vett.

1989

A Fidesz janu�rban bejelentette, hogy k�pvisel�i nem utaznak el az �szak-Kore�ban tartand� Vil�gifj�s�gi Tal�lkoz�ra, �s javasolta, hogy az erre a c�lra sz�nt �sszeget a magyar �llam ink�bb ifj�s�gpolitikai c�lokra haszn�lja. A Fidesz egyik szervez�je �s akt�v r�sztvev�je volt m�rcius 15-�n, a nemzeti �nnepen a 31 f�ggetlen szervezet �ltal megtartott megeml�kez�s-sorozatnak, amelyen t�bb mint 100 ezer f� vett r�szt, szemben a hivatalos �nnep 20 ezer r�szvev�j�vel. A Kossuth t�ren a Fidesz r�sz�r�l Orb�n Viktor mondott besz�det.

M�rcius 19-�n a Fidesz Orsz�gos V�lasztm�ny�nak veresegyh�zi tan�cskoz�s�n d�nt�s sz�letett arr�l, hogy a test�let javasolja a Kongresszusnak: a Fidesz induljon az 1990-es parlamenti �s helyhat�s�gi v�laszt�sokon. M�rcius 22-�n a F�ggetlen Jog�sz F�rum felh�v�s�ra nyolc szervezet megalak�totta az Ellenz�ki Kerekasztalt azzal a c�llal, hogy t�rgyal�sokra szor�ts�k az �llamp�rtot, az MSZMP-t a demokr�ci�ba val� b�k�s �tmenet felt�teleir�l. Az alakul� �l�sen a Fideszt K�v�r L�szl� �s Orb�n Viktor k�pviselte. M�jusban a Fidesz kil�pett a MISZOT-b�l, mivel �gy �t�lte meg, hogy nincs sz�ks�g Hazafias N�pfront t�pus� ifj�s�gi tan�csra.

J�nius 16-�n Nagy Imre minisztereln�k �s m�rt�rt�rsai kiv�gz�s�nek 31. �vfordul�j�n a H�s�k ter�n tartott gy�szszertart�son Orb�n Viktor, a Fidesz sz�noka a hazai �s a k�lf�ldi sajt�ban egyar�nt nagy visszhangot kiv�lt� besz�det mondott, amelyben t�bbek k�z�tt t�rgyal�sokat javasolt az orosz csapat kivon�s�nak halad�ktalan megkezd�s�r�l. Szeptemberben befejez�dtek az Ellenz�ki Kerekasztal, az MSZMP �s a harmadik oldal t�rgyal�sai a b�k�s �tmenetr�l. A Fidesz �s az SZDSZ nem �rta al� a paktumot, de nem is v�t�zta meg, mert ragaszkodott ahhoz, hogy 1. a k�zt�rsas�gi eln�k megv�laszt�sa ne el�zze meg a szabad parlamenti v�laszt�sokat, 2. az �llamp�rt, az MSZMP sz�moljon el vagyon�val, 3. az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekr�l, 4. sz�ntess�k meg az �llamp�rt fegyveres test�let�t, a Munk�s�rs�get. A Fidesz �ltal is kezdem�nyezett, november v�g�n 58 sz�zal�kos r�szv�tellel megtartott "n�gyigenes" n�pszavaz�ssal teljes�lt a kezdem�nyez�k k�vetel�se a felvetett �gyekben.

A Fidesz okt�berben Budapesten megtartott II. Kongresszus�n a k�ld�ttek els�pr� t�bbs�ggel hat�roztak arr�l, hogy p�rtk�nt indulnak az 1990-es parlamenti v�laszt�sokon. A novemberben megrendezett v�laszt�si felk�sz�l�si konferenci�n egyebek k�z�tt d�nt�ttek arr�l, hogy a Fidesz v�laszt�si sz�nei a narancss�rga �s a k�k lesznek.