fidesz-orbanviktor
fidesz-orbanviktor
letrajzok
 
Egyb
 
FIDESZ felptse
 
Orbn Viktor beszdei
 
Szavazs
Mi lesz a kormny sorsa?

2010-ig helyn marad
elrehozott vlasztsok lesznek
Gyurcsny tvozik de a kormny marad
a npharag elspri erszakos mdon
a npszavazs hatsra j vlaszts
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Id
 
szmll
Induls: 2007-10-26
 
2006-os vlasztsi dal
 
Eurpai program
 

Eurpa a jvnk,
Magyarorszg a haznk

 

 

A Fidesz – Magyar Polgri Prt eurpai jraegyestsi programja

 

 

Vitairat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2002. december 7.


 

Az ezredfordul lehetsge s felelssge

 

 

 

A szovjet uralom all felszabadulva, a polgri demokrcia megteremtsvel Magyarorszgnak hossz id utn ismt lehetsge nylt nemzeti cljainak meghatrozsra s arra, hogy ezek rdekben szabadon cselekedjk. A lehetsget az egsz nemzet kapta, az elmlt vtized kormnyai azonban klnbz mrtkben vllaltk az ezzel jr felelssget. A polgri kormnyzs ngy ve azt bizonytja, hogy az eurpai jraegyests s a nemzeti rdeket vdelmez politika egysges stratgiba foglalhat. Mi azt valljuk: Eurpa a jvnk, Magyarorszg a haznk. ppen ezrt nem mindegy, hogy most, haznk eurpai unis csatlakozsa kszbn milyen vlaszokat adunk a nemzetnk jvjt rint krdsekre.

 

Most kell eldntennk, melyik utat vlasztjuk az jraegyesl Eurpban. A jelenlegi kormny ltal kvetett internacionalista, euroszervilis t a nemzet rdekei fl helyezi az gynevezett nemzetkzi elvrsokat.

 

A Fidesz – Magyar Polgri Prt ltal knlt stratgia kzppontjban az ers nemzeti rdekvdelem ll. A feladat egyszerre vonatkozik a jelenlegi orszghatrokkal krlvett mai Magyarorszg terletre, s egyttal a magyar nemzet egsznek fejldsre.

 

E cljaink elrsben megfelel politika s gazdasgpolitika mellett – a XXI. szzad nemzetkzi politikai s gazdasgi viszonyai a korbbi vtizedekhez viszonytva inkbb jelentenek lehetsgeket, mint korltokat. Maga az Eurpai Uni ltrejtte, mai llapota s cljai az orszghatrok feloldst, az egyes orszgok s a bennk l npek sszekapcsoldst jelentik. Kibontakozban van egy folyamat, amelyben kisebb szerepe lesz a politika ltal megrajzolt, sokszor mestersges hatroknak. Az elvlaszt hatrok helyett az egyttmkds j kereteit a kzs kulturlis s rtkkrk jelentik majd.

 

Az ezredforduln az is felelssgnk rsze, hogy e clokat ne csak felismerjk s megfogalmazzuk, hanem kpesek is legynk azok elrsre. Ehhez olyan szilrd rdek-, rtk- s rvrendszerre van szksg, amely egy j trtnelmi korszakban is biztos tmaszul szolgl fggetlen nemzeti ltnkhz. A gyenge, gazdasgi erejkben s nemzeti rtkeikben elsorvadt orszgok egy integrciba lpve mg gyengbbek lesznek, a nagyobb kzssg olvaszttgelyben felolddnak. A nemzeti sszetartozsukban, kohzijukban ers nemzetek az Eurpai Uni kzssgbe lpve mg ersebbek lesznek, az rdekek s a kzs rtkek sszekapcsoldsbl j, hozzadott rtkeket merthetnek.

 

Ezrt is llthat, hogy egy orszg szmra a csatlakozs eltti idszak nagyon fontos. Ekkor kvethet el ksbb mr ptolhatatlan mulasztsokat, de nagy lendletet is vehet a felkszls idszakban. Ekkor erstheti meg nemzetgazdasgt, teheti versenykpess nmagt. Ekkor ksztheti fel polgrait, iskolsait, egyetemi hallgatit, dolgozit, nyugdjasait, csaldjait, vllalkozit, valamint falvait, vrosait, rgiit s az egsz orszgot az j krnyezetben val eligazodsra, helytllsra, a korbbinl nagyobb krben s keretekben a kulturlis, szocilis, gazdasgi rtkek nvelsre, befogadsra, tvtelre.

 

Ekkor teheti virgzv a vidket, adhatja biztos kezekbe fldjeit, teheti versenykpess nemzeti nagyvllalatait, a kis- s kzpvllalkozk milliit. A belpsig tart idszak alatt eurpai harmonizcis programjaihoz kapcsold fejlesztsi tervekkel, a gazdasgot s a gazdasgon tli vilgot egyarnt magba foglal programokkal biztosthat jvt a fiatal nemzedknek. A magas termelkenysg mellett olyan szocilis elltst, nyugdjat s brsznvonalat, mely a Kzssgbe lpve nemcsak a magyar munkaer rtkt, hanem a magyar llampolgr rtkt is elismerteti. Ekkor erstheti meg a demokratikus jogokat, az informci s az informlds jogt s egyenslyt, a hatalmi visszalsektl val tartzkods ktelez kpessgt, tanulhatja meg s ptheti bels rtkrendszerbe a hatalom megosztsnak trtnelmi trvnyt.

 

E nemzeti fejlds elindtst, vghezvitelt, vagy – nz hatalmi rdekekbl, esetleg korltoltsgbl trtn – megtrst nem az Eurpai Uni kri szmon a kormnyokon. A szmonkrs vagy az elismers – a gazdasgi s azon tli rdekek rvnyeslst vagy srlst mrlegre tve – a polgrok, vgs soron a nemzet ltal trtnik.

 

A nemzetet sszetart er s a nemzetkzi tr

 

A magyar nemzetet sszetart er lte klnsen meghatrozv vlt szmunkra az I. s a II. vilghbort kvet, a hatrok trendezdst jelent trtnelmi idszakokban. m a nemzeti sszetart er ltjogosultsgt a XX. szzad bels s kls politikai s hatalmi tere ltalban nem ismerte el, s hol ideolgiai eszkzkkel, hol kemnyebb hatalmi beavatkozssal ksrelte meg feloldani, vagy akr megsemmisteni. Eurpa jraegyeslse ennek a nemzetet sszetart ernek az elismerst s forrst is jelentheti.

 

A nemzetkziv vl vilg mind ideolgijban, mind gyakorlatban az orszghatrok feloldst, megsznst hirdeti. Ers nemzeti, gazdasgi s kulturlis lt nlkl a vilggazdasg nmagban a nemzetet sszetart erk s terek sztfesztsre s feloldsra irnyul. A transznacionlis vllalatok ltrejttvel s az egsz vilgot uralni kvn trekvseikkel a nemzetgazdasgoknak is szmolniuk kell.

 

A XXI. szzad eleje a nemzetkziv vl vilg kora. Kzs feladatunk, hogy a magyar nemzet sszetart erejnek s versenykpessgnek nvelsvel megszilrdthassuk helynket ebben a vilgban. A klvilgtl val elzrkzs nem megolds: csak a vilgszint gazdasgi versenyben val helytlls biztosthatja nemzetnk jvjt.

 

Magyarorszgnak a nemzetkzi gazdasgi s politikai kapcsolatoktl val elzrsa a XX. szzadban sem jelentett jrhat utat. A szocialista diktatra tragikus trtnelmi tapasztalata mellett az autarkia mra rtelmezhetsgt is elvesztette azltal, hogy a nemzetkzi rdekek erteljesen hatnak a nemzeti szinten zajl folyamatokra is.

 

Magyarorszg a 2001-es vvel a XXI. szzad globalizlt vilgba lpett. A XXI. szzadban mind haznk eurpai unis csatlakozsi folyamata, mind nemzeti fejldsnk e keretben valsul meg. A magyar jvkp s a magyar valsg meghatroz krdse, miknt kapcsoldik egymshoz, vagy mennyire ll szemben egymssal a nemzeti, az eurpai s a globlis lt. E hrom rdek- s rtkrendszer.

 

Trtnelmi tettek – elszalasztott lehetsgek

 

Az 1990-es polgri talakuls egyik alapfeladatnak tartotta a megelz ngy vtized szocialista diktatrjnak lebontst. Ez egyarnt vonatkozott a klpolitikai, klgazdasgi ktttsgek (Varsi Szerzds, KGST) megszntetsre, s a szocialista rendszerre visszavezethet, Eurpa-ellenes, politikai, trsadalmi s gazdasgi struktrk felszmolsra.

 

A rendszervltoztats rtelmt a polgri berendezkeds visszalltsa, Nyugat-Eurphoz fzd viszonyunk helyrelltsa, az euroatlanti integrciban val rszvtelnk jelentette.

 

Az 1990-es polgri talakuls lehetv tette haznk eurpai unis csatlakozst. A nyolcvanas vekben megkezddtt folyamatokbl trvnyszeren kvetkezett a tny, hogy a kilencvenes vek elejn Magyarorszg s a magyar gazdasg gy vlt nemzetkziv, hogy a nemzeti ervonalakat egy pillanatra sem sikerlt megtartania. gy szinte minden ms nyugati demokrcival szemben, ahol a polgri demokrcia keretei kztt vtizedekig vagy vszzadokig folyamatosan ltezett a politikai s gazdasgi gyakorlatban is megvalsul nemzeti nllsg s pt er, Magyarorszg gyakorlatilag egy rvid idre sem jrhatta a maga nemzetpt tjt.

 

A nemzeti gazdasgi s politikai ervonalak, az nll polgri fejlds kialakulsa szksgessgnek felismerst – paradox mdon – mg egy tovbbi tnyez, az eurpai unis csatlakozs is httrbe szortotta. Kiss sarktottan fogalmazva, maga az eurpai unis csatlakozs vlt cll, s nem annak tartalma. A magyar klpolitika, s egy ideig a gazdasgpolitika kzponti krdse egyrtelmen e csatlakozs minl gyorsabb elrse lett, msodlagosnak tekintve a kvetkezmnyek nemzeti clokra gyakorolt hatst.

 

Nemzeti fejlds, „EU-fria”, a bels piac nemzetkziv vlsa

 

A kialakult lelkeseds, az „EU-fria” a trsadalom s a gazdasg szinte minden terletn felgyorstotta a vltozsokat, azonban httrbe szortotta nemzeti rdekeink erteljes rvnyestst, s elfedte azt a tnyt, hogy az eurpai unis csatlakozs is a globlis vilg terben valsul meg.

 

Ez azt is jelenti, hogy az Eurpai Uni gazdasgi, trsadalmi szerkezetben s rtkeiben folyamatosan eleget tesz a globalizci elvrsainak, mikzben egyre erteljesebben s kitartbban hangslyozza az eurpai identits s a nemzeti identits jelentsgt. Az Eurpai Uni tagllamai felismertk: nemzeti ltk nlkl nemcsak nemzetk olddik fel a globalizciban, hanem maga az Eurpai Uni is.

 

A rendszervltoztats els polgri kormnya a Nyugat fel trtn nyits s a szabadsg visszanyersnek eufrijban a rendkvl gyors liberalizcit, a klfldi mkd tke minden eszkzzel tmogatott s felgyorstott behvst nyilvnvalan nem azzal a cllal tette, hogy Magyarorszgot minl hamarabb a globalizlt vilg rszv s terepv tegye. Mgis – a j szndk ellenre – cselekedeteinek kvetkezmnyei vgs soron hozzjrultak ennek kialakulshoz.

 

A XXI. szzad elejnek gazdasgpolitikai feladata maradt, hogy az adott kereteken bell megtallja a nemzeti rdekeket szolgl polgrosods s az eurpai csatlakozs optimlis viszonyt. Annak optimumt, hogy miknt lehet a nemzeti fejlds szmra a legtbb forrst bevonni s koncentrlni sajt rdekeink s rtkeink lehet legkisebb feladsval, vagy – ha ez lehetsges – erstsvel.

 

Mindez mskppen s egy msik szemszgbl gy sszegezhet: a XXI. szzad elejn nemcsak nemzeti rdekeinket s rtkeinket, hanem nemzeti szuverenitsunkat is csak akkor szilrdthatjuk meg, ha megtalljuk helynket, s megfelel pozciikat foglalunk el a nemzetkzi vilg hatalmi rendszerben. Ez a megllapts egyarnt vonatkozik a globlis vilgra, az Eurpai Unira, s legalbb ilyen sllyal az egsz euro-atlanti trsgre, amelyben szerepnket s helynket a NATO tagsg biztostotta.

 

A NATO-tagsg s az EU-csatlakozs: politikai pozciink ersdse

 

A NATO-tagsg elnyerse j s az addigiaknl lnyegesen kedvezbb helyzetet teremtett Magyarorszg szmra. Helyet adott a globlis vilg egy meghatroz rszben, szervezeti rendszerben, ugyanakkor biztostkot nyjtott – az ltala garantlt biztonsg rvn – a nemzeti fejldsi plyk megfogalmazsra s vghezvitelre is. Tagsgunk jtkonyan befolysolta az Eurpai Unihoz val csatlakozs folyamatt is.

 

A NATO-tagsg termszetesen nem ptolhatja az Eurpai Uniban val jelenltet s rszvtelt. Mgis nagy bizonyossggal kijelenthet, hogy a NATO-tagsg az Eurpai Unival folytatott trgyalsok egy adott szakaszban fontos jelentsggel brt, s tagg vlsunk utn is bvti lehetsgeinket s nvelheti ernket. Szeptember 11. ta azonban a NATO-nak is egy j amerikai biztonsgpolitikval kell szembenznie. Ennek hatsai ma mg nem lthatak vilgosan. Emellett – s taln ez a lnyeg – a NATO-tagsg az Eurpai Unihoz val csatlakozs idpontjig is olyan garancikat nyjt, amelyek a felvtel minden ron s minden felttel melletti gyorstsnak knyszert cskkentettk s cskkentik.

 

Noha a kilencvenes vek „EU-frijban” nha megfeledkeztnk a globlis vilgrl, vagy legalbbis nem slynak megfelelen kezeltk, mindez nem jelentette, hogy ez az ertr szmunkra „elveszett”. Ellenkezleg: az Eurpai Uni fel nyits egy ltalnos, szlesebb rtelemben vett politikai s gazdasgi nyitst jelentett, amely lehetv tette, hogy a globlis vilg Magyarorszgon is elfoglalja s meghdtsa azokat a pozcikat, amelyeket a vilg ms rszein meghdtott.

 

A kilencvenes vekre jellemz sajtos magyar fejlds kvetkezmnyekppen a vilggazdasgba s az Eurpai Uniba val beilleszkedsnk egy idben zajlott. Komoly hinyossg ugyanakkor, hogy haznk nemzetkzi egyttmkdsbe val bekapcsoldsval prhuzamosan nem szlettek meg azok a dntsek, amelyek nemzeti fejldsnk jvbeli plyjt felrajzoltk volna. Mg kzeledsnk az Eurpai Unihoz s a globalizld vilghoz folyamatos s mrtkben jelents, a nemzeti fejlds szilrd kereteinek kiptse napjaink feladata.

 

Ez volt a kldetse az 1998-2002 kztt mkd polgri kormnynak, s a kvetkez vek politikja s gazdasgpolitikja sem kerlheti meg a krdst. Csak ers nemzeti gazdasg s a polgri rtkek, az elktelezettsg sszetart ereje lehet a bels stabilits, az Eurpban, valamint a vilgszinten val helytlls alapja. Ezt sajt hatalmi helyzetk szilrdsga rdekben mg azoknak a politikai csoportoknak is mrlegelnik kell, amelyek elssorban a nemzetkzi tkhez, az „internacionalista vilghoz” val kapcsoldssal szereztek pozcikat a magyar gazdasgban.

 

A nemzeti felzrkzs programja

 

A vilg vltoz feltteleihez az Eurpai Uni sajt akaratbl – az Eurpai Unin bell mkd nagyvllalatok nll politikai erejbl addan is – folyamatosan alkalmazkodott az elmlt vtized sorn. Hivatalosan s legltvnyosabban azonban a 2000 mrciusban Lisszabonban hozott dntseivel deklarlta e trekvst.

 

A lisszaboni dntsek egyarnt cloztk az Eurpai Uni technikai felzrkzst a vilgszint versenyben s a kzs rtkrenden alapul j Eurpa programjt. Az informcis trsadalomhoz val gyors felzrkzs meghirdetse mellett azonos ervel hangslyoztk a szocilis Eurpa megvalstst, br a kt trekvs prhuzamosan s egyforma ervel nehezen valsthat meg.

 

A lisszaboni cscs dntsei egy j folyamat kezdett tkrzik. Az utbbi idben – klnsen az Egyeslt llamokban – rzkelhet, hogy a mindenek felett ll gazdasgi nvekedssel szemben a fenntarthat fejlds alapfelttelei kz soroljk az ember biolgiai krnyezett s trsadalmi viszonyait, vizsgljk a szegnysg-gazdagsg krdst, vgs soron az inkbb eurpai rtkknt szmon tartott szocilis piacgazdasgot s a gazdasgon tlmutat krnyezeti vilgot. Mindebben – optimista felfogssal – rtkrendbeli kzeleds fedezhet fel az amerikai s az eurpai vilgfelfogs s gondolkods kztt.

 

A XXI. szzad elejn a magyar kormny szmra elsrend feladat az Eurpai Unival val egyttmkds az informcis trsadalom kialaktsban. Az informcis trsadalomhoz val felzrkzst, annak programjt elssorban sajt magunknak kellett megfogalmaznunk. A technikai lemarads versenykpessgnkben vgzetes elmaradst jelentene, a gazdasgi gyengesg pedig rtkeink megrzst is krdsess teszi. gy kapcsoldik ssze a gyors technolgiai halads s rtkeink, hagyomnyaink megrzsnek krdse.

 

Sajt fejldsnk, politiknk s gazdasgpolitiknk szempontjbl is alaptrvny: az rtkek megteremtshez s megrzshez a gazdasgi er s a vele jr politikai hatalmi tr birtoklsa alapfelttel. Vgs soron e kt tnyez egymshoz val viszonya dnti el, hogy e fejldsben a technikai szemllet lesz-e a meghatroz, vagy e technikk birtoklsa mellett biztosthat-e sajt nemzeti fejldsnk felttele is.

 

Ha kiss megksve is, a polgri talakulst kvet vtized zrsakor, a kilencvenes vek vgn ezrt fogalmazdott meg az a felismers, hogy az eurpai harmonizcis programokhoz illeszkedve, azokkal a lehetsges mrtkben sszekapcsoldva ki kell alaktani sajt nemzeti jelennket s jvnket erst programunkat. Ezt a clt szolglta a Szchenyi Terv.

 

gy tnt, a magyar nemzeti fejldsben a Szchenyi Terv lehet a kerete s alapja az Eurpai Uniba, a globalizlt vilgba illeszked, annak korltait s lehetsgeit figyelembe vev, de rtkeiben, gazdasgi s trsadalmi tartalmban mgis nll, sszetartozsunkat erst programnak. A Szchenyi Terv valdi eslyt knlt a magyar gazdasg megersdsre. Segtsgvel kt v alatt az orszg minden msodik teleplsn j beruhzs s j fejleszts valsult meg. A kzponti forrsok minden forintja a magntke tovbbi ngy forintjt mozgatta meg.

 

A Szchenyi Terv megmutatta, hogy sikeres gazdasgpolitikt megszortsok nlkl is lehet folytatni. Az orszg sikernek egyik titka az volt, hogy a vllalkozk az elmlt ngy vben vgre hinni mertek abban, hogy tudsuk s tehetsgk mindennl ersebb. 1998 s 2002 kztt lehetsgeink folyamatosan bvltek. A gazdasg bvl, gyarapod plyra llt. A Medgyessy-kormny azonban kirestette s hallra tlte a tmogatsokat biztost Szchenyi Tervet.

 

A Szchenyi Terv megszntetsvel elvesztegetett lehetsgeket ptolni az unis csatlakozs kzelsge miatt teljessgben mr aligha lehetsges. Ma azrt szksges megegyezs a clokban s a programokban, mert ebben az sszefggsben aligha vitathat: mg a kls felkszls s harmonizci magas szintje sem ptolja azt a gazdasgi s a gazdasgon is tlmutat ert, melynek ltrehozsra s megszilrdulsra a terv sikerrel kecsegtet ksrletet tett.

 

Ahhoz, hogy Magyarorszg a vilggazdasgban s az Eurpai Uniban sajt sorst, rtkeit s rdekeit tekintve optimlis fejldsi plyra lphessen, nemzeti alapon megszlet egyetrtsre van szksg. Az egyetrts csak azon a felismersen alapulhat, hogy Magyarorszgnak lehetsge, joga s ktelessge a nemzet rdekeinek kpviselete.

 

A szocialista politikusok tbbsge nem e hatrozott s elsznt nemzeti rdekvdelem kpviselje, gy a baloldalon kisebbsgben vannak s perifrira szorultak azok, akikkel ebben, nemzeti rdekeink krdseiben az egyetrts ltrejhetne.

 

Visszatrsi ksrleteink az eurpai polgri demokrcik kzssgbe

 

A magyar nemzet trtnelme a II. vilghbort kveten – a polgri Eurpbl trtnt kirekesztse utn is – szmos olyan esemnyt s pontot tartalmaz, amelyek egyenesen vezetnek el a rendszervltoztatsig, vgs soron a demokratikus polgri Magyarorszg kialakulsnak idszakig.

 

Visszatrsi ksrleteink sorban a legfontosabb dtumok s esemnyek: az 1956-os forradalom, s az 1990-es els szabad vlaszts voltak.

 

1956 oktber vgn, november els napjaiban – taln nem elre pontosan meghatrozottan, de mgis – teljes rendszervltst ksrelt meg Magyarorszg. Megsznt az egyprtrendszer, megalakult a tbbprti kormny. Magyarorszg kilpett a Varsi Szerzdsbl s kinyilvntotta fggetlensgt. Az is nyilvnval, hogy amennyiben kt ht utn nem verik le a forradalmat, az talakuls thatotta volna a trsadalom s a gazdasg egszt is. gy az 1990-es rendszervltoztatshoz hasonl gazdasgi, tulajdonosi struktra alakult volna ki, belertve a Nyugattal val szorosabb kapcsolatokat is.

 

Az els vlasztst kveten meghatroz ervel jelentkezett a negyven v alatt kialakult rendszer rendkvl gyors lebontsnak ignye, mely a nyugati gazdasgi s politikai erk irnyba trtn nyitssal prosult.

 

Ltszlag e krdsekben teljes harmnia jtt ltre a rendszervlt magyar erk s a nyugati demokrcit megtestest hatalmi krk kztt. Valjban azonban inkbb arrl volt sz, hogy a magyar rendszervltk politikai s gazdasgi cljainak ismeretben a nyugati gazdasgi s politikai krk megtalltk azokat a pontokat, amelyeken t rmmel kaptak bebocstst a magyar politikba s gazdasgba, s ezen keresztl hossz tvon is megalapozhattk jelenltket. Ezek a pontok a legfontosabb klgazdasgi, pnzgyi, tulajdonosi s termelsi pozcikat meghatroz terletek voltak.

 

Az egysges szovjet birodalom megtrsben s fggetlensgk kivvsban a kzp-eurpai nemzetek szmthattak a Nyugat erklcsi tmogatsra. Ezrt tlz s nehezen elfogadhat az a megllapts, hogy a fejlett nyugati hatalmak azrt „szabadtottk” fel Kzp-Eurpt 1990-ben, hogy azutn gazdasgi s politikai rdekszfrjukk tegyk. Az azonban igaz, hogy a befektetk ezzel egy idben jelentek meg a volt szocialista vllalatok vilgban (klfldi tulajdon vegyesvllalatok megalaptsval), s teremtettk meg „kpviseletket” e vllalatok – rszben szocialista prtkarriert befut, rszben versenykpes, technokrata szemlletet kpvisel – menedzserrtegben. A jv gazdasgpolitikjnak alaktsban valsznleg nemcsak a magyarorszgi nagyvllalatok tulajdonviszonyai meghatrozak, hanem az a tny is, hogy e vllalatokat szemly szerint kik vezetik, s a vezetssel, menedzserrteggel milyen egyttmkdsi kapcsolat alakthat ki a magyar gazdasgi clok megrtse, a kzs clok megtallsa rdekben.

 

Az ezredforduln azonban bizonyos: a nemzet cljaival val azonosuls, a nemzetgazdasgba val szerves bepls mrtke hatrozza meg, hogy valjban mely gazdasgi, pnzgyi, hatalmi szereplk kpesek a nemzet rdekben trtn sszefogsra, haznk XXI. szzadi polgrosodsnak tmogatsra.

 

A klfldi nagyvllalatok sajtossgai dnten befolysoljk a beszllt kis- s kzpvllalatok szerept, vgs soron megszabjk, hogy a transznacionlis vllalatok klfldi kapcsolatai vagy a magyar vllalatok lesznek meghatrozk e beszllti krben. Mindez meghatroz befolyssal van a magyar kis- s kzpvllalkozi rteg megersdsre vagy tovbbi gyenglsre, ez pedig kzvetlenl megszabja a hazai tke jelenltnek mrtkt a nemzetgazdasgban. Az EU-csatlakozs kszbn nem egymssal ellenttesen, hanem egyszerre kezelend a nemzetgazdasgba val integrcira ksz klfldi szereplk bevonsa, a nemzeti stratgiai nagyvllalatok megszilrdtsa s a nemzeti kzpvllalkozi rteg erstse, szerephez juttatsa.

 

A jelenlegi feltteleket, a rszben el nem vgzett feladatokat tekintve fontos ismtelten alhzni: a rendszervltoztatsbl addan, a gyors liberalizci s nyits eredmnyeknt Magyarorszg a KGST-bl, a Varsi Szerzdsbl gy lpett t a demokratikus, polgri, a fejlett nyugati orszgokhoz kapcsold vilgba, hogy maga egyetlen trtnelmi pillanatig sem teremtette meg sajt bels nemzeti fggetlensgt, politikai s gazdasgi ertereit. Ennek kiptsre tett ksrletet a jelenlegi kormny ltal megfojtott, mr emltett Szchenyi Terv, a termfld vdelmre tett intzkedsek, a csaldi gazdasgok tmogatsa, valamint a csaldok gyermeknevelsi s otthonteremtsi tmogatsa is.

 

Gazdasgi visszatrs

 

A rendszervltoztatst kveten Magyarorszgon rendkvl gyorsan lezajlott a klkereskedelem fldrajzi tirnyulsa. A KGST 60-65 %-os korbbi rszesedst mr a kilencvenes vek kzepre az EU 70-75 %-os tlslya vltotta fel kivitelnkben. Mindekzben a nemzetkzi vllalatok szerepe meghatroz lett a klkereskedelemben. A legnagyobb 15 exportr vllalat tbbsge amerikai, rszben eurpai transznacionlis cg. Egyes szmtsok szerint a klfldi rdekeltsggel br vllalatok 2000-ben mr 80 %-os slyra tettek szert a magyar kivitelben.

 

A kivitelben a vmterleti forgalommal szemben egyre nvelte rszarnyt a klfldi, a nemzetkzi tulajdonlshoz, a transznacionlis vllalatok tevkenysghez kapcsold vmszabadterleti export, amely 2000-ben mr 43 %-ot meghalad rszarnyt kpviselt. A klkereskedelemnek ez a hnyada – br ktsgtelenl lnkti a gazdasgot – mr csak bizonyos mrtkben rsze a magyar gazdasgnak, ahhoz szervesen nem ktdik, s a mgtte ll vmszabadterleten belli termels brmikor „elhagyhatja” az orszgot. Termszetesen e mozgkonysg nem csupn a vmszabadterleten mkd vllalatok sajtja, hanem az ezredforduln a transznacionlis vllalatok meghatrozta egsz vilggazdasg jellemzje.

 

A gazdasgi nyits jabb terlete a vllalati-tulajdonosi struktra talaktsa volt. A jogi szemlyisg gazdasgi szervezetek szma az 1985. vi 7800-rl 1991. v vgre 52.000-re, 1993 elejig 73.000-re, 1997-re 140.000, mra 170.000-et meghalad mrtkre emelkedett, s tbb mint ktszerese lett az egyni vllalkozk szma is. A ltszlagos termelsi decentralizci mellett a termelsi rtket tekintve hallatlan kzpontosts valsult meg: a vllalatok kevesebb, mint 1 %-a adja a nemzeti ssztermk tbb mint felt. Csak szmszerleg nagy, de gazdasgi erejt tekintve mg korltozott a kis- s kzpvllalati szfra szerepe. Megerstse eddig elmulasztott, de a kzeljv megkerlhetetlen gazdasgpolitikai feladata.

 

A magyar bankrendszer trtnete nem vlaszthat el a magyar gazdasg nyitottsgnak krdstl. 1992-t kveten megkezddtt a bankok tulajdonosi szerkezetnek felgyorsult talakulsa. Jelentsen cskkent az llami tulajdon rszarnya, de ami gazdasgpolitikailag legalbb ennyire fontos: a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonosi szerepet jrszt a klfldi tulajdon vette t. Mg 1993-ban a tkellomnyban a magyar rszeseds 80 % volt, a kilencvenes vek vgn a klfldi tulajdonhnyad mr 70 % krli. A vllalati szektorhoz hasonlan kimondhat: „bels” pnzpiacunk nemzetkziv lett.

 

A pnzgyi vilgban lnyegben ugyanaz a folyamat jtszdott le, mint a gazdasg egszben. A rendszervltskor anlkl kezddtt meg a banki szfra nemzetkziv vlsa, hogy eltte megersdtt volna nemzeti pnzgyi intzmnyrendszernk s abban valsgos gazdasgi szerepnk.

 

A nemzet fejldse s ersdse

 

Az elmlt idszakban jelents klnbsg alakult ki a brutt hazai termk s a brutt nemzeti termk nvekedsi teme kztt. Mindez arra hvja fel a figyelmet: a GDP, a brutt hazai termk alakulsa, br nmagban jelents, de bels szerkezetnek ismerete nlkl mgsem ad teljes kpet a nemzetgazdasg llapotrl.

 

Az elmlt vekben az Eurpai Uni tagorszgai brutt trsadalmi termknek tlagos nvekedse mintegy fele volt a magyarorszginak. gy – vltozatlan tem mellett – a magasabb magyar nvekeds valsznsti, hogy belthat idn bell utolrjk a nyugat-eurpai orszgok tlagos fejlettsgt. Egy szlesebb krben elfogadott korbbi elrejelzs szerint egy viszonylag magas beruhzsi rta (28 %) mellett Magyarorszg 13-15 v alatt rheti el az Eurpai Uni egy fre jut GDP-jnek 75 %-t, mg alacsonyabb beruhzsi szint (23-24%) mellett ez az id megduplzdhat, hozzvetlegesen negyed vszzadot tesz ki. Az EU 15-k teljes tlagnak elrse mr sokkal hosszabb idt vesz ignybe. A klnbz gazdasgpolitikai vltozatok mellett 25, illetve tbb mint 50 vet. Mindezek a szmtsok azonban a magyarorszgi GDP-re alapozdnak, azaz nem veszik figyelembe annak bels sszettelt, a megtermelsben s felhasznlsban jtszott szerepeket, az egyes gazdasgi s trsadalmi szereplk lehetsgeit s korltait.

 

Mg kevsb vizsgljk a gazdasgon tli terleteket, a szegnysg-gazdagsg krdst, az informcis szabadsg s hatalom, a tudshoz, az ismeretekhez, az oktatshoz val hozzfrs sszefggseit, a mlt s a jv generciinak letfeltteleit.

 

Beszlnek a trrl, e bvl tr nagysgrl, de hallgatnak a tr szerkezetrl. E szerkezet lersa, a szmunkra optimlis viszonyok megerstse a gazdasgpolitika, a trsadalompolitika s mindannyiunk kzs felelssge. E bels ersds elrse azrt klnsen fontos, mert sajt ltfeltteleinket s ernket megszilrdtva mr btran vlhatunk nyitott, trtnelmnkhz, hagyomnyainkhoz hven befogad orszgg, az Eurpai Uni nmagt s a polgri Eurpt megbecsl rszv.

 

Szocilis gondoskods – gazdasgi nvekeds

 

A rendszervltoztatst kveten a magyar brutt hazai termk szerkezetben lnyeges tcsoportosuls ment vgbe. Azonban nem a termelsen kvli szektorok, az oktats, a kultra, az letminsg javulshoz kapcsold terletek rszarnya ntt, hanem olyan terletek, amelyek kzvetlenl pnzhozamot, vagy a hatalmi pozcik ersdst, s nem az rtkek gyarapodst jelentik.

 

A gazdasgon tli terletek, az emberi tnyez visszaszorulst eredmnyezte a magyar gazdasgban folyamatosan jelentkez egyenslyhiny s az abbl szrmaz politikai-gazdasgi nyoms is. Ez azt jelentette, hogy lnyegben a II. vilghbort kvet teljes idszakban – nha ersebben, nha kiss gyengbben – az egyensly helyrelltsa rdekben s annak kzppontba lltsval szlettek meg a kormnyprogramok, a kormnyzati dntsek, a klnbz gazdasgi s pnzgyi „csomagok”. Ezek a kltsgvetsi takarkossg burkban, azzal egytt valjban a brutt termels nvekedst, a kivitel sokszor erszakos fokozst lltottk eltrbe. Ez a kormnyzati politika nem, vagy alig foglalkozott az emberi let rtkeivel, az letminsg krdseivel.

 

Amikor egy orszgban csupn materialista rtkek uralkodnak, dnten az anyagi javak nvelse, a brutt nvekeds elrse a cl, akkor mr ebbl az „alapbelltottsgbl” is kvetkezik az emberi tnyez s a nem kzvetlenl a gazdasghoz tartoz teljestmnyek msodlagossga.

 

Egy ilyen rtkrend szemlletben folyamatosan httrbe szorulnak a ltszlag nem get, nem a napi gondokat megold fejlesztsek s beruhzsok, gy a kultra, az egszsggy, a kzlekeds, a krnyezetvdelem, az oktats. A nem kzvetlenl gazdasgi terletek ttekintse egyrtelmen mutatja, hogy legnagyobb htrnyaink ebben a szfrban vannak, ami azrt klnsen veszlyes, mert hatsuk sokirny. Kzvetlenl vagy kzvetetten htrltatjk a gazdasgi nvekedst, ksleltetik az orszgon belli fejlettsgbeli klnbsgek mrsklst, s a napi gazdasgi teljestmnyeknl sokkal ersebb hatsuk van – a jv nemzedk sorsnak alakulsn keresztl – a nemzet egsznek jvkpre, teljestkpessgre is.

Az Eurpai Uniban e gazdasgon tli terletekre vonatkozan csak rszben lteznek irnyelvek, br mutatkoznak trekvsek egysges szakpolitikk kialaktsra. A csatlakozs lehetsgbl s knyszereibl addan nyilvnvalan azokon a terleteken akarunk, vagy vagyunk knytelenek a leggyorsabb fejlesztsre, ahol azt a jogharmonizci megkveteli. Ez elsegti felzrkzsunkat az infrastruktra, a krnyezetvdelem, a vidkfejleszts terletn, de a kzvetlen humnszfra szmos, az elzekben felsorolt terletn sajt clmeghatrozsra s akaratrvnyestsre van szksg.

 

Nemzeti gyarapods – eurpai integrci – globalizci

 

A hrom terlet jvbeni rintkezst az hatrozza meg, hogy tallhat-e valamilyen rtkrend-azonossg kzttk. Optimista megkzeltsben az elmlt vtizedben bekvetkezett vltozsok e terletek tallkozsnak nemcsak jvbeli lehetsgt, hanem bizonyos mrtkben mr ez irnyba trtn elmozdulst is elrevettik.

 

Az Eurpai Uni nyitott Kzp-Eurpa fel. Tette ezt azrt is, mert felismerte trtnelmi felelssgt. Az Egyeslt llamokkal egytt rsze volt abban, hogy Kzp-Eurpt s benne Magyarorszgot a szovjet rdekszfrba vontk, s ngy vtizedre levlasztottk Eurprl.

 

E felelssgrl azonban – rszben gyakorlati okokbl, rszben gazdasgi rdekekbl – Eur

 
egyb oldalak
 
FIDESZ trtnete
 
FIDESZ dokumentumok
 
Interjk Orbn Viktorral
 
Galrik
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Naptr
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 

Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó. 06209911123 Debrecen Huszti Lakóparki napelemes családiház eladó.    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél színes szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!