1992

K�zv�lem�ny-kutat�si adatok szerint a Fidesz n�pszer�s�gi indexe az esztend�ben tart�san 30 % k�r�l mozgott. Febru�rban a Fidesz P�csett tartott IV. Kongresszus�n a k�ld�ttek els�pr� t�bbs�ggel szavazt�k meg, hogy a Fidesz k�rje felv�tel�t teljes jog� tagk�nt a Liber�lis Internacion�l�ba. (A k�relmet szeptemberben az LI mainzi kongresszusa elfogadta, �s Orb�n Viktor beker�lt a liber�lis p�rtsz�vets�g sz�kebb k�r� vezet�s�g�be.) A p�csi kongresszuson meg�jult a Fidesz v�lasztm�nya, amelybe h�t �j tag - k�zt�k �der J�nos, Glattfelder B�la, K�v�r L�szl� �s Rockenbauer Zolt�n parlamenti k�pvisel� - ker�lt be. A kongresszust, amelyen a Fidesz t�rt�net�ben el�sz�r tartottak szekci��l�seket, z�rszav�ban Rockenbauer Zolt�n a korm�nyk�pes alternat�va felmutat�s�nak tan�cskoz�sak�nt jellemezte. Okt�berben a budapesti Corvin moziban rendezett Fidesz-nagygy�l�sen Orb�n Viktor kijelentette: az orsz�g sors�t csak egy polg�ri k�z�per�kb�l �ll� korm�ny tudja megnyugtat�an k�zbe venni.

1993

Antall J�zsef minisztereln�k m�rciusban fogadta Orb�n Viktort, a Fidesz frakci�vezet�j�t, a megbesz�l�sen a t�rv�nyhoz�si munka gyors�t�s�r�l, a m�diumok �gy�r�l �s a szakszervezetek helyzet�r�l volt sz�. �prilisban a Fidesz V. (debreceni) Kongresszusa elt�r�lte a p�rttags�g kor�bbi felt�telek�nt szabott 35 �ves korhat�rt �s �j szervezeti modellt fogadott el. Ut�bbi d�nt�s alapj�n a legf�bb operat�v test�letk�nt a v�lasztm�nyt az eln�ks�g v�ltotta fel, amelynek �l�re a p�rt eln�k�v� megv�lasztott Orb�n Viktor ker�lt. Ezt k�vet�en Orb�n Viktort a parlamenti frakci� �l�n K�v�r L�szl� v�ltotta fel.

Az �v eleje �ta foly� t�rgyal�sokra tett pontot j�liusban a Fidesz �s az SZDSZ meg�llapod�sa, amelyben a k�t p�rt a k�vetkez� �vi v�laszt�sok m�sodik fordul�j�ra olyan jel�lt-visszal�ptet�si rendszert r�gz�tett, amely el�seg�theti a v�laszt�sok ut�n az esetleges liber�lis korm�ny megalakul�s�t. (Az egyezs�ghez a k�vetkez� �v elej�n az Agr�rsz�vets�g �s a V�llalkoz�k P�rtja is csatlakozott.) Az �sz elej�re a p�rt parlamenti frakci�ja 26 tag�ra b�v�lt, mivel a kor�bban csatlakozott Horv�th L�szl� (SZDSZ) �s Weszelovszky Zolt�n (MDF) mellett k�t volt MDF-es k�pvisel�, Elek Istv�n �s Katona K�lm�n is tagj�v� v�lt. Novemberben a Fidesz Orsz�gos V�lasztm�nya Sz�jer J�zsefet v�lasztotta meg jelent�s t�bbs�ggel eln�k�nek Fodor G�borral szemben, amire n�h�ny h�t m�lva Fodor �s Moln�r P�ter eln�ks�gi tagok, parlamenti k�pvisel�k, majd Ung�r Kl�ra parlamenti k�pvisel� kil�pett a Fideszb�l �s lemondott parlamenti mand�tum�r�l. (Hely�kre a parlamentbe Nagy G�bor Tam�s, R�p�ssy R�bert �s Urb�n L�szl� ker�lt.)

1994

Sz�kesfeh�rv�rott, a Fidesz m�rciusi orsz�gos kamp�nynyit� rendezv�ny�n Orb�n Viktor p�rteln�k kijelentette: a p�rt sz�m�ra tov�bbra is vez�relv a polg�ri k�z�per�k �sszefog�sa. Olyan korm�nyt mellett �rvelt, amely tudja, hogy Magyarorsz�got t�rt�nelmi hagyom�nyai �s nemzeti �rt�kei Eur�pa nyugati fel�hez k�tik, s amely elt�k�lten akarja az orsz�g miel�bbi csatlakoz�s�t a NATO-hoz �s az Eur�pai Uni�hoz.

A m�jusi parlamenti v�laszt�sokon a Fidesz a list�s szavazatok 7,02 sz�zal�k�t szerezte meg �s 20 k�pvisel�t juttatott az Orsz�ggy�l�sbe. A v�laszt�sokat k�vet�en lemondott a p�rt teljes vezet�s�ge. A j�nius v�g�n megtartott tiszt�j�t� kongresszuson a k�ld�ttek elemezt�k a v�laszt�si kudarc okait, amelyet az Ellenz�kb�l ellenz�kbe c�m� vitaanyag tartalmazott. A csaknem k�tharmados t�bbs�ggel �jra eln�kk� v�lasztott Orb�n Viktor eln�ki kortesbesz�d�ben lesz�gezte: a Fidesz c�lja, hogy az MSZP-SZDSZ koal�ci� �ltal l�trej�tt baloldali blokkal szemben meg�rizze Magyarorsz�gon a polg�ri fordulat es�ly�t. Az �j eln�ks�gben is meg�rizte posztj�t �der J�nos, Deutsch Tam�s �s K�v�r L�szl�, beker�lt a kor�bbi v�lasztm�nyi eln�k Sz�jer J�zsef, valamint Ill�s Zolt�n, Pokorni Zolt�n, Varga Mih�ly �s az eln�ks�g�rt v�vott p�rharcban alulmaradt Wachsler Tam�s. K�s�bb a Fidesz-frakci� vezet�j�v� Sz�jer J�zsefet v�lasztott�k meg.

�sszel a korm�nyt�bbs�g �ltal egyfordul�ss� v�ltoztatott helyhat�s�gi v�laszt�sokon a Fidesz az orsz�g sz�mos hely�n k�z�sen indult a Magyar Demokrata F�rummal (MDF) �s a Kereszt�nydemokrata N�pp�rttal (KDNP). �n�ll�an 284, koal�ci�ban 370 mand�tumot szerzett. A Fidesz a v�rosokban 7 helyen - k�zt�k 4 megyesz�khelyen -, h�rom budapesti ker�letben �s 15 kisebb telep�l�sen adott polg�rmestert.