1990

Febru�r v�g�n befejez�d�tt a jel�l�c�dul�k gy�jt�se a negyven �v ut�n els� szabad parlamenti v�laszt�sokra, �s eld�lt, hogy a Fidesz minden megy�ben tudott list�t �ll�tani, orsz�gos list�ja �l�re pedig Orb�n Viktor ker�lt. A m�rcius 25-�n �s �prilis 8-�n megtartott v�laszt�sokon a Fidesz 22 mand�tumot szerzett, k�pvisel�i k�z�l K�v�r L�szl� �s Sz�jer J�zsef egy�ni v�laszt�ker�letb�l jutott az Orsz�ggy�l�sbe. A Fidesz frakci�vezet�v� Orb�n Viktort v�lasztotta meg.

A Fidesz III. Kongresszus�t h�rom fordul�ban tartott�k meg: a j�nius elej�n Budapesten rendezett els� szakaszban gy�keresen meg�jult a v�lasztm�ny, mivel a parlamenti k�pvisel�k t�bbs�ge nem v�llalta a jel�l�st. A r�gi test�letb�l csak Deutsch Tam�s, Fodor G�bor, Heged�s Istv�n maradt, s visszaker�lt Orb�n Viktor. A Kongresszus t�bb tervezet k�z�l �tmeneti megold�sk�nt a K�v�r L�szl� �ltal beny�jtott alapszab�ly-tervezetet fogadta el. A Kongresszus m�sodik fordul�j�ban szint�n Budapesten a k�ld�ttek megt�rgyalt�k a Fidesz k�lts�gvet�s�t. A Szegeden decemberben rendezett harmadik fordul�ban elfogadt�k a Fidesz �j alapszab�ly�t, valamint megv�lasztott�k az �j v�lasztm�nyt, melybe a mag�t nem jel�ltet� Deutsch Tam�s �s Heged�s Istv�n hely�re N�meth Zsolt �s Tirts Tam�s ker�lt be.

A k�t fordul�ban szeptember-okt�berben tartott �nkorm�nyzati v�laszt�sok eredm�nyek�nt a Fidesz a harmadik helyre ugrott el�re a p�rtok rangsor�ban. A helyhat�s�gokba 792 k�pvisel�j�t v�lasztott�k be. Az orsz�gban 15 v�rosnak - k�zt�k �t megyek�zpontnak -, k�t f�v�rosi ker�letnek �s 16 k�zs�gnek lett fideszes polg�rmestere. Okt�ber v�g�n az orsz�g �let�t megb�n�t� taxisblok�d napjaiban a Fidesz Orsz�gos V�lasztm�nya nyilatkozataiban lesz�gezte, hogy a Fidesz csak olyan tiltakoz� mozgalmat t�mogat, amely nem l�pi t�l az �llampolg�ri engedetlens�g bevett form�it �s az alkotm�nyoss�g kereteit.

1991

Janu�rban a Fidesz Orsz�gos V�lasztm�nya lev�lben szorgalmazta a magyar korm�nyn�l, hogy ismerje el a balti �llamok f�ggetlens�g�t. A Fidesz m�rcius v�g�n hatp�rti t�rgyal�ssorozatra tett javaslatot az orsz�got �rint� legfontosabb k�rd�sek megvitat�s�ra. Az 1977-es spanyol Moncloa-paktum mint�j�ra Orb�n Viktor �ltal ismertetett csomagterv ind�tv�nyozta, hogy a parlamenti p�rtok egyezzenek meg a demokratikus int�zm�nyrendszer megszil�rd�t�s�t, a piacgazdas�g tov�bb�p�t�s�t, a sz�les konszenzuson alapul� k�lpolitik�t �s a hiteles munkav�llal�i �rdekk�pviseleti rendszer l�trej�tt�t el�seg�t� alapk�rd�sekben. A "magyar Moncloa-paktum" javaslat�t egyik p�rt sem utas�totta el, a megbesz�l�sek els� fordul�j�t megtartott�k, de a t�rgyal�ssorozat v�g�l megrekedt.

�j tartalm� szuverenit�s fel� c�mmel m�jusban megjelent a Fidesz k�l�gyi koncepci�ja, amely az emberi jogok, a nemzet, a r�gi� �s az egys�ges�l� Eur�pa keretei k�z� helyezve �rtelmezte a f�bb nemzetk�zi folyamatokat �s hat�rozta meg a p�rt k�lpolitikai t�rekv�seit. J�niusban a Fidesz k�zponti sz�kh�z�nak fal�n (a kommunista �r�ban m�k�d� �llami Egyh�z�gyi Hivatal volt �p�let�n) a Fidesz �s a Reform�tus Meg�jul�si Mozgalom k�z�s konferenci�j�nak r�szvev�i eml�kt�bl�t helyeztek el "a kommunista egyh�z�ld�z�s �ldozatainak eml�k�re". Augusztusban az Esztergomban �l�sez� Fidesz Orsz�gos Tan�cs javaslatot tett arra, hogy a p�rt csatlakozzon a Liber�lis Internacion�l�hoz.